Trafipax??

Éjszaka van. A két járőr az öreg Skoda Favorittal a 11-es számú főút mellett állt meg. Húzós volt az éjjel eddigi részre. Kocsmai verekedéshez, közlekedési balesetekhez, betöréshez voltak riasztva. A letekert ablakok mellet rágyújtottak egy cigarettára, beszélgettek, közben a már igencsak gyér forgalmat figyelték. Egyszer csak elhúz a járőrautó mellett egy autócsoda, majd erős fékezéssel megáll. Lehúzódik az úttest mellé, a sofőr kiszáll, az ajtót nyitva felejti, a motor jár. Odafut a járőrautó jobb első ajtajához. A jól szituált férfi benyújtja az ablakon az autó és a saját iratait, és lihegve izgatottan megszólal:

– Jó estét uraim! Mennyivel léptem túl? Tudom, hogy gyorsabban mentem a kelleténél, de tudják most hívtak fel a kórházból, hogy a feleségemet levitték a szülőszobára. Ő terhes és hamarosan kislányunk fog születni. Apás szülést szeretnénk ezért rohanok annyira. Higgyék el, soha semmilyen dolgom nem volt még a hatóságokkal. A legkisebb kihágást sem követtem el soha. Most sem szeretném, ha feljelentést történne, kérem nézzék meg mennyivel mentem? Annak mennyi a büntetési tétele? Szeretném kifizetni, és mennék is tovább.

– Jó estét! Ha engem is szóhoz hagy jutni, akkor elmondom, hogy mi nem trafipaxosok vagyunk, ergo nem is tudunk sebességet mérni. Egyszerűen csak itt álltunk meg elszívni egy cigarettát.

– Biztos úr! Hallottam én már ilyet. Azt mondják, hogy nem trafipax, aztán meg jön a büntetés. Tessenek megmondani, hogy mennyivel léptem túl a sebességet?

– Hallja amit mondok uram? Nem mértünk sebességet. Bár átfutott az agyamon, hogy Ön után eredünk, de Ön azon nyomban fékezett is. Meg aztán, mire az öreg Skodát beindítottuk volna, Ön már bent járt volna Pesten.

– Rendőr urak! Én tudom, hogy van már olyan trafipax is, amelyik nem villan, nem csinál semmi feltűnőt, egyszerűen csak beméri az autó sebességét. Ne tessenek velem viccelni! Tényleg mondják meg, hogy mennyivel mentem és kifizetem itt helyben a büntetést, hogy ne legyen priuszom. Én becsületesen éltem eddig is.

A másik járőr közben a központon keresztül ellenőrizte az autó és a sorőr iratait, azok mind rendben voltak, ezért átnyújtotta azokat a gazdájuknak.

– Itt vannak az iratai uram?– mondta– Minden rendben van. Menjen nyugodtan a szülőszobába, de érkezzen is meg, tehát ne száguldozzon.

– Hohó! Én addig el nem megyek, amíg ki nem fizetem a büntetést. De siessenek legyenek szívesek, mert be kell érnem a baba születésére.

– Leendő apuka! Mi semmilyen sebességet nem mértünk, ezért nem is fogunk feljelentést tenni. Menjen nyugodtan, viszont látásra.

– Magának huncut a szeme biztos úr! Látom én magán, hogy bemértek.

– Ha megesküszöm elhiszi, hogy nem? – mosolygott rá a zsaru.

– Lehet,hogy maguk nem mértek, de a gép az mérhetett! Biztos urak, én itt hagyok 10ezer forintot, abból talán kijön a büntetés, mert tuti lesz. De ne adják postára, hanem egyből fizessék be helyettem a kapitányságon legyenek szívesek.

A két tapasztalt járőr ilyennel még soha nem találkozott. Értetlenül pillantottak egymásra, arra gondoltak, hogy a férfi talán a tudattól, hogy hamarosan apuka lesz, fel van dobva.

Arra kapták fel fejüket, hogy a férfi azt mondta:

-Köszi előre is, de most rohannom kell a kórházba!- mondta

A járőrök az első döbbenet után felkapták a műszerfalra tett két 5ezeres bankót, és kipattantak a kocsiból. De a férfi már elérte a kocsiját. Beugrott, és csikorgó kerekekkel elindult a szülőszoba, a felesége, és a leendő kislánya felé…

Szólj hozzá!